Lajos (69)
Társkereső Budapest, III.
társasjátékozós
magabiztos
rugalmas
A legfontosabb magamról , független vagyok lelkileg , jogilag , gazdaságilag .
Most jön a neheze , mert magamról kéne írni , magamat eladni de előtte valami más ...
Nem arra vagyok kíváncsi, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni a szíved vágyakozásával.
Nem az érdekel hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy hülyének néznek a szerelmed miatt, az álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, megérintetted-e már szomorúságod középpontját, és ejtett-e sebet rajtad árulás valaha az életben.
Azt akarom tudni, képes vagy-e együtt élni a fájdalommal, az enyémmel vagy a tieddel, és a további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Az érdekel, tudsz-e vadul táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis átjárjon tetőtől-talpig anélkül, hogy óvatosságra intenél, hogy legyünk realisták és emlékezzünk az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, mersz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz légy önmagadhoz, és el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha éppen nehéz napod volt.
Azt akarom tudni, képes vagy-e együtt élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tieddel, és mégis megállni a tó partján, és azt kiáltani az ezüst holdnak: „ IGEN! ”
Nem az érdekel, hol élsz, és mennyit keresel. Azt akarom tudni, fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal, kétségbeeséssel teli éjszaka után, és fáradtan, csontjaidig összetörten, ellátni a gyerekeket?
Nemcsak arra vagyok kíváncsi, ki vagy és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál.
Nem az érdekel, hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, mi tart meg legbelül, amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban is...
Ezek nagyon szép gondolatok és visszatükrőzik azt amit a világról gondolok ...de ennél sokkal egyszerübben élek és gondolkodok . A természtesség és célszerűség számomra fontos .
Gyorsan döntök , szerintem empatikus vagyok szinte mindenkivel és mindennel szemben, számomra nem jelent szinte semmit hogy mim van vagy neked mid van, ezek semmit nem érnek egy társ nélkül , nekem muszáj megosztani az örömeimet valakivel erre egyszerűen vágyok , az érintés számomra nagyon fontos , még az intimitás is. Én úgy gondolom, hogy ha szivárványt szeretnék látni akkor előbb esőt kell csinálnom . Tudunk majd nevetni mosolyogni , ha Te is teszed . Abban az értelemben nem vagyok férfi aki a popsid alá teszi a széket az étteremben és főképpen nem ha úgy érzem, hogy ez elvárás benned. Csak azt szeretném mondani, hogy nem szeretnék megfelelni egy csomó elvárásnak , persze ez nem azt jelenti, hogy nem teszem ezeket a dolgokat, ezek csak úgy szoktak belőlem jönni, de csak azért,hogy lássam, hogy örülsz Nem vagyok oda konvenciókért , de nem vagyok udvariatlan sem. Megtanultam
hogy ha nincs valaki mellettem, nem azt jelenti, hogy egyedül vagyok;
és elfogadom a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel ha kell vagy úgy adódik
Idővel megtanultam , hogy csak az tud boldogságot adni, aki elfogadja a hibáimat , és nem akar megváltoztatni.
Idővel megtanultam, hogy mindenki mondhatja "sajnálom", de megbocsátani csak a nagy lelkek tudnak.
Idővel megtanultam, hogy ha megsértettél valakit, valószínű, soha nem lesz úgy, mint régen.
Idővel megtanultam, hogy semmi sem ismételhető.
Idővel megtanultam, hogy ha sietteted, kikényszeríted a dolgokat, nem válnak a remélté,
Idővel megtanultam, hogy ha megbocsátással próbálkozom, vagy bocsánatkéréssel, vagy kimondani, hogy szeretlek és vágyom rád, hogy szükségem van rád, hogy barátod szeretnék lenni, egy sír fölött haszontalan.
Megtanultam ezt mind, de csak későn és idővel.